Croquembouche grillázs alapon avagy az első profiterol fánktortám
február 19, 2019
Egy kihívásokkal és megpróbáltatásokkal tarkított 2018-as év után, amikor is alig maradt időm saját tudásom fejlesztésére, holott ezt nagyon is fontosnak tartom, arra az elhatározásra jutottam, hogy az idei esztendőben ezen változtatok. Hisz annyi csodálatos dolog van még ezen a földön, amit el lehet sajátítani. Elhatároztam tehát, hogy megtanulom a cukrászkodás fortélyait és beiratkoztam egy cukrásziskolába.
Miért pont a cukrászat mellett döntöttem?
Egyrészt mivel ez a mesterség kiválóan kiegészíti jelenlegi munkámat. Másrészt pedig, mivel a sütés már kiskorom óta életem szerves részét képezi. Már gyerkőcként is sokat sündörögtem anyukám mellett a konyhában. Az ő sütés iránti szeretete varázsolt el engem is. Az a lelkesedés és odaadás, ahogy az alapanyagokkal bánt és a tésztát keverte-kavarta, átjárta az egész konyhát, és természetesen az én kis lelkembe is belopta magát. Ez a szeretet táplál és motivál mind a mai napig és köszön vissza minden egyes mézeskalácsommban illetve a grillázstortámban.
Nagy örömmel vágtam hát bele ennek az új kihívásnak és elkötelezettségnek, hiszen heti három alkalom oktatást két gyermek mellett teljesíteni nem is olyan egyszerű. Szerencsémre van azonban egy csodálatos férjem és nagyszülök, akik mint oly´ sok másban ebben is teljes mértékig támogatnak.
Az elején még ugyan furcsa volt újra iskolapadban ülni, beszámolókat és számonkérések teljesíteni. Mára már megszoktam és újra belerázódtam a tanulásba. A képzésen egy jó kis csapat verbúválódott, a tananyag érdekes és sok újdonságot tanulunk. Továbbá ami még véleményem szerint sokat számít, hogy kiváló oktatóink vannak. Minden órára izgalommal megyünk és nagy élményekkel térünk haza.
A legmókásabb része az egésznek viszont az, amikor fiaim itthon izgatottan várnak egy számonkérés után, hogy vajon anya ma milyen érdemjeggyel tér haza. 🙂
De ugyan mit ér az elmélet, ha a gyakorlati megvalósítás hiányzik. Ìgy bátorságot vettem magamon, és elfogadtam egy felkérést, hogy elkészítsek egy kedves baráti párnak két születésnapi tortát. Természetesen izgatottan vágtam bele a munkába, nyilván nem oktalanul. Hisz cukrász tanonc lévén nem is olyan egyszerű egy remekművet megvalósítani. Az iskolában ugye még “fogják a kezemet” és korrigálják mozdulataimat, de otthon minden más. Nekem kell döntést hozni, hogy jól keverem-e a habot és a megfelelő módon viszem- e fel a krémet. Itthon mindenért magam felelek. Viszont ha hiszek magamban, bíztatom magam, hogy képes vagyok rá és sikerülni fog, akkor a befektetett energia meghozza gyümölcsét.
Ès valóban. A végeredmény pedig két fantasztikus, mennyei ízvilágú sütemény.
A két torta közül az elsö Pintér Zsolt veszprémi cukrászmester szabolcsi almás máktortája volt, amely 2012-ben elnyerte az országtorta címet.
A másik szerencsés választás a trüffeltorta volt, aminek azért örültem, mert díszítésként saját mézeskalácsaimat, habcsókjaimat és macaronjaimat használhattam fel. Ez a torta persze jól megviccelt, mivel első körben nem lettek tökéletesek a lapok. Minden kezdet nehéz, tartja ugyebár a mondás. Második nekifutásra azonban már minden tortalap sikerült és belőlük alakulhatott végül össze ez a csodálatos remekmű. Mellékesen megjegyzem, hogy az elsö körös félresikerült tortalapok természetesen nem mentek veszendőbe. Belőlük varázsoltam kis családomnak egy mini tortát, aminek szívből örültek és elfogyott az utolsó morzsáig .
Tudástár: A trüffeltorta
Így alkottam meg ezt a két különleges tortát, amit büszkén mutathattam be a születésnapi összejövetelen. Munkám gyümölcsét pedig a helyszínen személyesen arathattam le. Nagy örömre temérdek pozitív visszajelzést kaptam a vendégektöl. A legszebb dícséret az volt, amikor egy kedves vendég odajött hozzám és ezt mondta:
„Köszönöm szépen, hogy ezt a finom tortát sütötted meg. Nekem a szabolcsi almás máktorta a kedvencem. Már sokszor kóstoltam ezt cukrászdában, de ilyen finomat még nem ettem.”
Ùgy vélem, ennél nagyobb elismerés és motiváció egy cukrász növendéknek nem is kell. Ès az az érzésem, hogy a nagy sikerre való tekintettel ezeket a tortákat még sokszor meg fogom sütni.
Nektek melyik a kedvenc tortátok?
